Helló olvasó!

Az elmúlt pár napban nem történt semmi érdekes. Csak a szokásos mankó dobálás, egy lábon macska kivágás a lakásból, folytonos bénázás. Bár a kedvem mérföldekkel jobb, mint eddig :) Még a hajamat is egyedül mostam és szárítottam meg. (2 óráig tartott, de egyedül csináltam) Sőt csináltam madártejet. :) De térjünk rá a lényegre:

ma ismét voltam Abkarovits dokinál. Kinyújtás ezennel pipa. :) Nem volt rossz, sőt nem is fájt. Kár volt ennyire berezelnem :D
Ismét két lábon járok. Kicsit érdekes érzés még, de négy hétig nem használtam, így nincs min csodálkoznom. A mankót viszont kell még használom.
Zuhanyozni még mindig nem szabad, a fáslit (trombózis megelőzés céljából) még mindig nem szabad levenni.

A következő lépés a bemozgatás lesz. 2 hét múlva be kell feküdnöm a kórházba hétvégére és ott fogják hajlítani. A fájdalomtól függetlenül nagyon várom már :)

A varratok szépen alakulnak, már majdnem teljesen fel vannak szívódva :) Mire be kell feküdnöm már nem is lesz benne :)

Röviden ez a helyzet most. A térdem még amorf, remélem nem marad ilyen. Képet majd ha haza jöttem a kórházból akkor közlök.

Na mára ennyi :)

Ha esetleg érdekelne még valami a témában, vagy csak szeretnél egy másik megközelítést is olvasni, íme a ahogy a szobatársam élte meg :)
http://denksmutet.blogspot.hu/2013/03/a-mutet-leirasa-ahogy-en-eltem-at.html

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.